Miért pont India?

Jó néhány évvel ezelőtt Indiáról csupán a jóga, az elefántok, és a színes szárik ugrottak be. Talán még néhány közhely, semmi több. Aztán egy napon felhívtak, hogy megtalálták a pálmalevelem, amiről szinte már le is mondtam. Pontosabban mondva, meg is feledkeztem az egészről.

Az, hogy a pálmalevél akkor most „igaz, vagy nem igaz”, azt ne kérdezd tőlem. Én szeretnék benne hinni. De hogy az én életem gyökeresen felforgatta, az teljesen biztos. Az utolsó mondatában az állt, hogy a karmám érdekében nem itthoni, hanem két indiai templomban kell elmondanom a kijelölt tisztító imákat. Nekem ez épp elég volt ahhoz, hogy eldöntsem: akkor Indiába utazom.

Így kerültem hát ebbe távoli és egzotikus országba, két barátnőm társaságában. Az egészet egyfajta személyes zarándokútnak fogtuk fel. S hogy nyomatékosítsuk az isteni gondoskodásba vetett hitünket, elhatároztuk, mindent magunk szervezünk, és ott alszunk majd, ahol ránk esteledik. Az elfogadás és a dolgokkal való áramlás gyakorlásaként. Arra gondoltam, ha egy külföldi leszólítana itthon és megkérdezné, merre talál szállást, simán útbaigazítanám. Szóval miért történne ez másképp a világ bármely más pontján?

Szerencsémre, ebbe beletrafáltam. Sőt, meg kell mondanom, sokkal könnyebb dolgunk volt, mint hittük volna. Indiában ez természetes, az egész társadalom a közösségi életre rendezkedett be. Alig várják, hogy hozzájuk szóljunk! Sőt, még a rokonságot is mindjárt odacsődítik!

Miért pont India?

Ebből a kalandozásból született meg a regény alapja, amit aztán később tovább színeztem. Hiábavaló volt az indulás előtti „rákészülés”, ami ott fogadott, az annyira különböző a fogalomrendszereinktől, hogy arra istenigazából felkészülni nem lehet! Ez persze rengeteg mókás helyzetet eredményezett. Az út valóban meghozta a várva várt „megtisztulást”, mert India a rugalmasság és a komfortzónából való kilépés mestervizsgája! Van, aki kiborul tőle, de engem az abszurd szituációk inkább megnevettetnek, viccesnek találom, amikor feje tetejére
áll benned mindaz, amit addig a világról elképzeltél. Egy idő után meg inkább kérdőjeleket szül: mi is akkor az igazság?

In-Dia-Dal zarándokút

A történethez azért hozzáteszem, nem nagyvárosokban, hanem leginkább világvégi településeken kóboroltunk. Itt nem rohamoztak meg sem kolduló gyerekek, itt nem akartak zaklatni minket. Néha viszont, amikor körbeálltak, úgyéreztük, nem hogy nem találkoztak még európaival, de ekkora kuriózummal sem!

A tréfát félretéve, olyan szívbéli vendéglátást, önzetlen kedvességet és baráti segítőkészséget élhettünk meg az utunk során, amiről pedig mi nem sejtettük addig, hogy egy számunkra idegen országban ilyen is létezhet! Ekkor és ezért szerettem hát bele Indiába. Ami azóta is tart, töretlenül.

Ha választás elé kerülsz, vágj bele az ismeretlenbe! Keresd az életben a nagy kalandozás ízét!

Következő bejegyzés: Meséljek valami meghökkentőt?

Namasté! 

Fehérváry Andrea

Fehérváry Andrea

Friss bejegyzéseim

Könyveim

Iratkozz fel hírlevelemre

Pillants be AZ INDIA SOROZAT KULISSZATITKAIBA!

Iratkozz fel hírlevelemre!

Most megajándékozlak kedvenc indiai slágereimmel!

Ajándék zenei válogatás